Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szemelvények a foglalkozások anyagából

Bemutató az „Egyenes ösvényen haladva” c. anyagból

XV. fejezet
 

Minden nap tucatnyi döntést hozunk azzal kapcsolatban, hogy mit teszünk, mit nem teszünk, mit mondunk, mit nem mondunk. Az igazmondás és őszinteség az a mérce, amely segítségével a döntéseinket meg kell hoznunk. Olykor könnyebbnek tűnhet egy kicsit elferdíteni az igazságot, de az őszinteség tart bennünket az egyenes ösvényen.
 

Egy távoli országban élt egy királynő, aki egyre korosodott, és bármennyire is szerette volna, nem születtek gyermekei. Mivel aggódott az országa jövője miatt, egyre lázasabban kereste a királyság méltó örökösét.
 Egyik éjjel aztán fogott egy zsák virágmagot és megpirította, hogy azok többé ne csírázhassanak ki. Eztán minden városba és faluba egy-egy küldöncöt küldött, és meghívta a tizenötödik életévüket hamarosan betöltő fiatalokat a palotába. A kijelölt napon többtucatnyi ifjú jelent meg a királynő előtt, és kíváncsian várta, hogy mit akar velük közölni. Öröm töltötte el őket, amikor meghallották, hogy egyikőjük lesz a jövőbeli király vagy királynő. A királynő parancsolata szerint az lesz az utóda, aki a leggyönyörűbb virágokat tudja felnevelni a különlegesen előkészített magvakból. Mindegyikük kapott egy maréknyi magot, és haza sietett elültetni azokat. Telt, múlt az idő, de a magvak nem hajtottak ki.
 – „Az emberek ki fognak nevetni, amiért képtelen voltam virágot nevelni a magvakból. Megszégyenülök, a királynő pedig csalódni fog” – gondolták a fiatalok.
 A kijelölt napon a fiatalok visszatértek a palotába. Egymás után adták oda a királynőnek a szebbnél szebb virágokkal teli cserepeket, ám a királynő egyre csak csóválta bánatosan a fejét.
     – „Hát minden alattvalóm ilyen könnyen kísértésbe esik? Egy tisztességes és bátor sincs köztük, aki nyomdokaimba léphetne, és méltó uralkodója lehetne az országnak?
 Ám a sor végén állt egy ifjú, aki könnyeivel küszködve várta, hogy ő is sorra kerüljön.
     – Nagyon sajnálom Felség, hogy csalódást kell okoznom – mondta.  – De az én magvaim nem hajtottak ki.
Széles mosolyra derült erre a királynő arca. Felszökkent, és karjaiba zárta a fiút.
     – Ő az! Ő az! – kiáltotta. – Népem immár biztonságban lesz uralkodásod alatt!
 


 SZÖVEGÉRTÉS

Egész mondatokkal válaszoljátok meg az alábbi kérdéseket!

1. Mi miatt aggódott a királynő? _____________________________  ______________________________________________________
2. Mit csinált a királynő a virágmagokkal? ______________________  ______________________________________________________
3. Miről szereztek a fiatalok tudomást, amikor a palotába mentek?  __
 ______________________________________________________
 ______________________________________________________
4. Milyen gondolat motoszkált minden fiatalban, amikor a magvak nem keltek ki?   ______________________________________________________
 ______________________________________________________
5. Mit csinálhattak a fiatalok, hogy olyan gyönyörű virágokat vittek a palotába?  _____________________________________________
 ______________________________________________________
6. Mi szomorította el a királynőt?  ____________________________  ______________________________________________________
7. Milyen tulajdonságok szükségeltettek ahhoz, hogy valaki a királynő nyomdokaiba lépjen, mint jövőbeli uralkodó?  _________________  ______________________________________________________
8. Mi varázsolt mosolyt a királynő arcára? _____________________ ______________________________________________________
 ______________________________________________________
9. Hogy mutatta ki az örömét a királynő, amikor rátalált az őszinte fiatalemberre?
 
 SZÓKINCS

Egészítsétek ki az alábbi mondatokat a következő szavak egyikével! Ahol szükséges, ragozott formát használjatok!

      kicsírázik,  megjelenik,  kísértésbe esik,
  örökös,  bátorság, tucatnyi, tisztesség,
  előkészít, mérce, megszégyenít

1. Robi _________________________, hogy megegye a csokikat, aztán mégis úgy döntött, hogy megvárja, hogy eloszthassa azokat a barátaival.

2. Amikor Albert rájött, hogy ______________________ barátját, abbahagyta a cukkolását.
 
3. Annának ____________________ volt szüksége ahhoz, hogy megmondja a barátainak, hogy nem tetszik neki, ahogyan más emberekről beszélnek a hátuk mögött.

4.  Minthogy a lány volt az apja egyetlen___________________, szép nagy összeghez jutott, mely pénzből egy kórház felépítését tervezte.

5. Ha a szójababot vízben hagyjuk egy pár napig, akkor _______________________, a szójacsírát pedig meg lehet enni.

6. Karcsi ______________________ tett tanúbizonyságot azzal, hogy az általa talált pénztárcát azonnal elvitte a rendőrségre.

7. Az asszony majdnem egy órahosszát várt az út mellett, mire a busz ____________________ a távolban.
8. ____________________ ember hallotta az üzenetet a rádión, akik azután elvitték a gyerekeiket védőoltásra.
9. Karcsi mindenben, amit csinál, megpróbálja a tőle telhető legjobbat nyújtani; magasra teszi a ________________.
10.  A magvak elültetése előtt a gazda ___________________ a talajt a föld felszántásával.

 MEGBESZÉLÉS

Miért szükséges, hogy bátorságunk legyen ahhoz, hogy mindig az igazat mondjuk?
 
 MEMORIZÁLÁS
„Az igazmondás minden emberi erény alapja. Isten összes világában lehetetlen, hogy igazmondás nélkül bármely lélek is előrehaladjon és sikert érjen el.”

 

Bemutató a „Reménysugarak” c. anyagból
_____________
Nyolcadik lecke


  Mukembi úr háza a város szélén állt. Csendes, nyugodt hely volt, ahová a város zaja már nem hallatszott el. Kibomi és Mukembu úr koradélutánra értek haza. Egy kislány szaladt Mukembi úr elé. Felkapta és magához ölelte a gyermeket. A házhoz érve Mukembi úr bemutatta Kibomit a feleségének és gyerekeinek. Mindannyian szeretettel köszöntötték a vendéget. Kibomi örömmel nyugtázta, hogy a gyerekek közül kettő, Chungu és Lolinda, vele egykorúak.
  Kibomi éppen Nangatába tart. A nővérét szeretné ott felkutatni – mesélte családjának Mukembi úr. – Már négy napja úton van, úgyhogy igen csak ráfér egy kis pihenés. Meghívtam, hogy maradjon nálunk egy darabig.
  Mukembi asszony nyomban megkérte Chungut, hogy hozzon egy kis főtt kukoricát.
  – Nem sok maradt, de remélem, ez egy kicsit enyhíti az éhségedet vacsoráig – szabadkozott kedves mosollyal az arcán.
  Miután evett egy pár falatot, Kibomi félrevonult tisztálkodni. Chungu kölcsön adta neki néhány tiszta ruháját, hogy ne az elpiszkolódott ruhadarabjait kelljen visszavennie. A fürdőhelyiség egy kis nádból készült palánk mögött volt. Jól esett a frissítő víz a bőrének. Nyugalom érzése töltötte el. Jól esett hallgatni a nádfal túloldaláról átszűrődő gyerekzsivajt. A nagyobb gyerekek a szüleikkel beszélgettek, míg azok a műhelyben tettek-vettek. Kibomi becsukta a szemét, és eszébe jutott a családja. Elszorult a torka, és elöntötték a szemét a könnyek.
  Fürdés után Kibomi a műhelybe igyekezett, hogy mielőbb munkába állhasson, ám Mukembi asszony azt tanácsolta neki, hogy inkább pihenjen, és majd csak másnap kezdjen dolgozni. Kibomi nem akart még ágyba bújni, így inkább leült egy öreg fa árnyékába, és a hátát a fa vaskos törzsének támasztva szemlélődni kezdett. Kisvártatva észrevette, hogy néhány gyerek Lolinda és Chungu köré gyűlik.
  – Régebben voltak rendszeres gyerekfoglalkozások, melyeket egy tanító tartott – fordult Kibomihoz Lolinda. – De az most már sajnos nem biztonságos. Ezért most Chungu és én gyűjtjük egybe a szomszéd gyerekeket, és mi foglalkozunk velük.
  A foglalkozás azzal kezdődött, hogy az egyik lány mondott egy imát. Ezután elénekeltek egy gyönyörű dalt. Kibomira olyan nyugtatóan hatottak a lágy dallamok, hogy lassan elhatalmasodott rajta a fáradtság, és elszenderedett. Gondolatai félálmában elkalandoztak. Felsejlett apja emléke, majd pedig a kedves idős kungu férfié. Amint egyre mélyebbre merült álmában keveredni kezdtek az álomképek és a szavakat, amiket a gyerekek memorizálnak:
  – Egy fa gyümölcsei vagytok és egy kert virágai…
 
Kérdések

* Mivel kínálja meg Mukembi asszony Kibomit?
* Mit hallgat Kibomi fürdés közben?
* Miért jönnek a szomszédok gyerekei Mukembiék otthonába?
* Mit tanulnak a gyerekek a foglalkozáson?
* Mire gondol Kibomi, amint álomba merül?


Feladatok

1. Lolinda és Chungu segítenek a szomszédok gyerekeit nevelni. A gyerekeknek megfelelő nevelésben kell részesülniük, ha azt akarjuk, hogy a világ egy jobb hellyé váljon. Olvassátok el a következő imát!

„Ó kegyes Urunk! E szép gyermekek a Te hatalmad kezének alkotásai, és a Te nagyságod csodálatos jelei. Ó Isten! Védelmezd e gyermekeket, segítsd őket kegyesen, hogy tanulhassanak, és szolgálhassák az emberi világot.”


    Most próbáljátok kívülről megtanulni az imát!
   
2. A gyerekek sok helyen tanulnak: otthon, az iskolában, valamint erkölcsi és lelki nevelésre irányuló foglalkozásokon. Az alábbiak közül melyeket kellene ezeken a helyeken megtanítani a gyerekekkel, ha hozzá kívánnak majd járulni a világ változásához, amikor felnőnek?

___ Ne kívánjanak másnak olyat, amit maguknak sem kívánnának.
___ Szeressenek mindenkit, még azokat is, akik rosszul bántak velük.
___ Kegyetlenül viselkedjenek azokkal, akik nem kedvesek hozzájuk.
___ Vágjanak vissza azoknak, akik rosszat tettek velük.
___ Tartsák tiszteletben minden ember jogát.
___ Védjék meg a jogaikat, még akkor is, ha ezzel másokat bántanak.
___ Értsék meg, hogy Isten szeretete olyan, mint egy erős vár, amely megvédi őket a veszélyektől.
___ Először saját szükségleteikről gondoskodjanak, mielőtt másokra gondolnának.
___ Előbbre kell helyezni másokat maguknál.
___ Legyenek nagylelkűek és osszák meg másokkal azt, amijük van.
___ Nem szabad semmit sem elvenni, ami valaki másé.
___ Dicsekedjenek azzal, ami a tulajdonukban van.
___ Szolgáljanak minden embert, anélkül, hogy arra gondolnának, hogy barátok vagy idegenek, szegények vagy gazdagok.
___ Igazat mondjanak, és még a legkevésbé se hazudjanak.
___ Szeressék Istent és engedelmeskedjenek a tanításainak.
___ Legyenek alázatosak Isten és az Ő szolgálói előtt.
___ Büszkeséget mutassanak mások irányába.
___ Figyelmesek és kedvesek legyenek mindenkivel.
___ Tisztítsák meg szívüket a féltékenységtől és irigységtől.
___ Találják ki, hogy miként szerezhetnek örömet másoknak.
___ Barátságtalanul bánjanak azokkal, akik hibát követnek el.
___ Bocsássanak meg azoknak, akik hibát követnek el.
___ Legyenek boldogok és örömtelik, még a nehézségek közepette is.


Bemutató a „Tanulás a kiválóságról” c. anyagból

  
   
    
    Másnap Ling Li anyukája korán reggel visszavonatozott Dong Shanba, hogy majd csak három hét múlva térjen vissza a férjével néhány nap szabadságra a faluba. Ling Li ismét viszont láthatta unokatestvéreit, Yan Taot és Lu Minget, és az egész napot együtt töltötték. Végiglátogatták rég nem látott barátaikat.
    Este mindhárman együtt vacsorázott a nagyszüleikkel, Chen úrral és feleségével.
    – Ling Li, mesélj nekünk, milyen az élet Dong Shanban – kérdezte a nagymama, és kitett egy gombócot a tányérjára. – Tetszik az iskola? Vannak már barátaid?
    – Most már szeretem a sulit. Beletelt, egy kis időbe, amíg megszoktam az új környezetet. Őszintén megvallva, egy kicsit még most is magányosnak érezem magam. Amikor hazaérek iskola után, senkivel sem tudok beszélgetni. Megmelegítem az ebédet, amit anya előző este megfőzött, aztán egyedül eszem meg, mert senki nincs körülöttem. Aztán tanulok és lefekszem. Apa és anya rengeteget dolgozik. Mindig későn jönnek haza. Alig látom őket. Néha úgy tűnik, mintha megfeledkeztek volna rólam. Azon gondolkodom, hogy vajon ugyanúgy szeretnek-e még, mint régen?
    – Drágaságom, biztos vagyok, hogy a szüleid most is ugyanúgy szeretnek téged, mint régen – mondja Chen néni. – Biztos vagyok benne, hogy soha nem múlik el az irántad érzett szeretetük. Tudod, új életet kezdeni egy városban biztosan nagyon-nagyon nehéz lehet.
    – Néha viszont előfordul, hogy az emberek már nem szeretik többé egymást – jegyezte meg Yan Tao.
    – Nos, a szeretet nem olyan dolog, ami ma még megvan, holnap pedig már nincs – felelte Chen bácsi.
    – Volt egy nagyon jó barátom, aki az egyik napról a másikra úgy döntött, hogy többé nem hajlandó barátkozni velem – folytatta Yan Tao.
    – Összevesztetek valamin? – kíváncsiskodott Lu Ming.
    – Nem. Csak jött egy új lány az iskolába, és nagyon jó barátok lettek. Végül meg már csak egymással voltak hajlandók játszani, úgyhogy szét sem lehetett őket választani– felelte Yan Tao kicsit keserűen.
    – Egy fiatal fa úgy hajladozik, ahogy a szél fújja. Ha a szél kelet felé fúj, a fa is kelet felé hajol. Ha pedig a szél nyugati irányba fúj, a fa is nyugat felé hajladozik. De mi a nagyapáddal nem ezt nevezzük szeretetnek – magyarázta nyugodt hangon Chen néni.
    – Akkor mi a szeretet? – kérdezte érdeklődve Ling Li.
    – Ez jó kérdés. Kiskorunktól kezdve azt tanultuk, hogy a szeretet azt jelenti, hogy törődünk másokkal, kedvesek vagyunk és tiszteljük a többi embert. Az évek során a dolgok azonban megváltoztak. Sokat beszélnek a szeretetről. Mindenki akarja, de csak nagyon kevés ember hajlandó adni is – válaszolta Chen néni.
    – Úgy látszik, az emberek sokkal önzőbbek lettek mára – tette hozzá Chen bácsi.
    – De nem tudnak megváltozni? – érdeklődött Lu Ming.
    – De, meg tudnak – felelte Chen néni. – Az igazat megvallva, nemrég mi magunk is elgondolkoztunk nagyapáddal, hogy mikről is álmodoztunk fiatal korunkban, és vajon miért nem alakultak úgy a dolgok, ahogy azt mi elképzeltük. Aztán, nemrégiben az egyik barátunktól hallottunk egy nagyszerű Nevelő tanításairól, aki több mint száz évvel ezelőtt élt. Azóta az Ő szavait és gondolatait tanulmányozzuk, és azok új reményt adtak mindkettőnknek. Ismét úgy érezzük, hogy a tavaszban élünk, amikor is a magok elvetésének ideje van, és várjuk a bőséges őszi termést.
    – És mit mond ez a Tanító a szeretetről? – kérdezte Ling Li kíváncsian.
    – A szeretet az élet legfőbb mozgatórugója. Ez az az erő, ami a világegyetemben mindent összetart – kezdte magyarázni Chen néni. – Minden, amit magatok körül láttok, azért létezik, mert összetartja az atomjai és molekulái között ható vonzerő. Az emberek között a szeretet vonzereje a legerősebb. Az emberek közötti vonzódás nem csak átmeneti vonzerő, hiszen az fejlődést és örömet eredményez.
    – Gondoljatok csak magatokra. Hogyan fejlődtetek pici baba korotoktól fogva? – vette át a szót Chen bácsi.
    – Hát, amikor még kisbabák voltunk, nem tudtunk járni vagy beszélni. Aztán kisgyerekek lettünk, és sokat játszottunk. Most pedig már nem vagyunk többé gyerekek – felelte Lu Ming.
    – És ki tanított meg beszélni benneteket? Ki segített járni? Ki figyelt rátok életetek minden percében?
    – A szüleink.
    – És miért tették ezt?
    – Mert szeretnek bennünket.
    – Pontosan. A szeretet ereje életet ad nekünk és segíti a fejlődésünket – mondta Chen néni, majd felállt és magához ölelte mindhárom unokáját.
    Aznap este Ling Li, miután aludni ment a szüleire gondolt. Még elalvás közben is a szülein jártak a gondolatai. Jóleső érzés töltötte el, mikor arra gondolt, hogy mennyire szereti őket.
    
   
Olvasd el, és gondolkodj el az alábbi idézeteken!              
   
 Egy fa gyümölcsei és egy ág levelei vagytok. A legnagyobb szeretettel és összhangban, barátsággal és testvérként bánjatok egymással.
  
Eljött hát az idő, hogy felvidítsuk és felélesszük az elcsüggedteket a szeretet és testvériség frissítő fuvallatával, a barátság és jóindulat élő vizével.

Olvasd el az alábbi állításokat és csináld meg az azokhoz kapcsolódó feladatokat!            
  
1. Amikor szeretünk másokat, arra vágyunk, hogy örömet szerezzünk nekik. Az alábbiak közül melyik szerezhet örömet egy szívnek?
   
     Segíteni egy barátnak megoldani egy nehéz problémát.
   
     Meglátogatni egy beteg szomszédot.
    
     Kinevetni egy barátot, aki bajban van.
    
     Ajándékot adni egy barátnak.
    
     Megosztani másokkal azt, amit tanulunk.
    
     Türelmesen hallgatni, hogy megértsük mások érzéseit.
   
2. A szeretet és barátság felvidítja a szíveket. Döntsd el, hogy a következő állítások igazak vagy hamisak!
                        Igaz   Hamis
   
Elfelejtjük a saját bánatunkat, ha megpróbálunk örömet szerezni  I H
     egy másik szívnek.          ?          ?
   
     Jobb magukra hagyni azokat, akik szomorúak, és nem megpróbál- I H
     ni felvidítani őket.          ?          ?
   
     Szeretetünk és barátságunk felvidít egy szomorú barátot, még akkor is, I H
     ha nem tudjuk, hogy miként is segíthetnénk a legjobban.     ?          ?
   
3. A szeretet a gondolatainkban, szavainkban és tetteinkben mutatkozik meg. Az alábbiak közül melyek a szeretet jelei?
   
     Megbocsátani másoknak, amikor olyat mondanak, amivel megbántanak bennünket.
    
     Kedvesen beszélni.
    
     Segíteni egy rászoruló barátnak.
    
     Kedvesen viselkedni bárkivel, akivel csak találkozunk.
    
     Véget vetni egy barátságnak egy vita miatt.
    
     Szemet hunyni mások hibái felett.
   
4. A szülők szeretik a gyermekeiket. Ezért tanítják és nevelik őket. Ezt pedig úgy teszik, hogy megdicsérik a gyereket a jó magaviseletéért, illetve rosszallják a helytelen viselkedést. A következő magatartásformák közül melyek érdemelnek dicséretet, melyek pedig rosszallást? Ennek megfelelően jelöld meg ezeket!
   
               Dicséret      Rosszallás
   
Elfelejtjük a saját bánatunkat, ha megpróbálunk örömet szerezni  D R
egy másik szívnek.         ?
 
Udvariatlanságot tanúsítani       D R       ?             ?

Igazat mondani        D R         ?           ?

Lustának lenni        D R         ?           ?

Hazugságot mondani       D R        ?            ?

Szorgalmasan tanulni       D R        ?            ?

Csak magunkra gondolni       D R        ?            ?
Másokkal törődni        D R         ?           ?
   
                  
5. Hatalmas szeretetet kell táplálnunk a szüleink iránt, mivel az élet ajándékát adták nekünk, és örökké hálásnak kell lennünk mindazért, amit tettek, hogy csecsemőkorunktól fogva felneveljenek. Ha szeretjük a szüleinket, az alábbiak közül melyeket tesszük meg?
   
    ___ Szót fogadunk és tiszteljük őket.
    ___ Elmondjuk nekik a nehézségeinket.
    ___ Megvigasztaljuk őket a nehézségek közepette.
    ___ Meghallgatjuk a tanácsaikat.
    ___ Gondoskodunk róluk, amikor betegek.
    ___ Imádkozunk az egészségükért és boldogságukért.
   
   
    Most pedig tanuld meg kívülről a két idézetet!

Serdülők fejlődését segítő program

ISMERTETŐ ANYAG


Ontarioi Bahá’í Tanítási Intézet